Amióta befejeztem az egyetemet, teljesen megváltozott az életem. Az új élet új kihívásokat hoz, amikre nem biztos, hogy felkészültem. A felnőtt élet nehéz. Kicsit, olyan, mintha hirtelen gyerekként fel kellene nőnöm. Mármint nem rossz értelemben, mint akik idő előtt kénytelenek erre. Nagyon is itt az ideje, hogy végre felelősségteljes felnőttként viselkedjek, csak hát lassan érő típus vagyok…
Arra gondoltam, összegyűjtöm a tapasztalataimat azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amiről már rég tudnom kellene, amit nem tudom, kitől kell megkérdezni, ami mindenki másnak evidens, amiről senki sem beszél, ami túl apró-cseprő vagy ami a legeslegnagyobb dolog.
Helló, Világ!
Kommentek